Nemzetközi projektek

10 diákunk 2 kísérő kollégával megérkezzek Villenába az IES les Las Fuentes patrneriskolánkba, ahol egy hétig cserediákként vendégeskednek.

A találkozó témája a kulturális élményeken és nyelvgyakorláson kívül a toleranciára és elfogadásra nevelés. A spanyol iskola példaértékű módon támogatja a helyi mozgássérülteket és vonja be őket az intézmény nevelési programjába. Van mit tanulnunk tőlük!

A Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont 10 diákja és 2 kísérő tanára megérkezett Villenába az IES les Las Fuentes patrneriskolánkba, ahol egy hétig cserediákként vendégeskednek.

A találkozó témája a kulturális élményeken és nyelvgyakorláson kívül a toleranciára és elfogadásra nevelés. A spanyol iskola példaértékű módon támogatja a helyi mozgássérülteket és vonja be őket az intézmény nevelési programjába. Van mit tanulnunk tőlük!

Sasvári Cintia, 11.A osztályos tanulónk nyilatkozta a marosvásárhelyi Népújságnak: "Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy részt vehetek ebben a programban, mivel szeretek új embereket megismerni. A korábbi diákcsereprogramokon arra jöttem rá, hogy a külföldi diákok is nagyon szeretetre méltóak, és jó volt Erdély szívébe ellátogatni, mert tudom, hogy testvéreink laknak itt, akik szeretettel fogadnak bennünket. Nagyon tetszett Marosvásárhely, „beleadóak” voltak a diákok, a tanárok, a litvánok és spanyolok is nagyon barátságosak. Nem könnyű összeszokni, de összefogó erő volt az angol nyelv, az érdeklődés és a szeretet egymás iránt. Ezt a várost is úgy fogjuk magunk mögött hagyni, hogy ide még visszatérünk. A falak ledöntése a testi és szellemi fogyatékosok és az egészséges emberek között nagyon hasznos, mert erről nem tanulunk az iskolában, holott ezek a személyek is a társadalom értékes tagjai. Mindenki a maga módján különleges, és Isten úgy teremtett bennünket, hogy elérjük a célunkat, mert mindenkinek van egy saját küldetése, amit más nem tud betölteni."

A teljes cikk itt érhető el

Haupt Enikő diákunk beszámolója a szeptemberben Münchenből érkezett erasmusos tanulócsoporttal közösen töltött időről: 

Azt hiszem több csoporttag nevében írhatom, hogy a cserediák kapcsolat elején felmerült bennünk pár általános kérdés. "Meg fogom tudni csinálni?" "Itt a helyem?" A kérdéseinkre talán, ha nem is az első pár napban, de a hét végére megkaptuk a választ. Voltak nehézségek a programok során, de a cserediákok segítőkészek, illetve rugalmasak voltak, ahhoz, hogy a problémákra megoldást találjunk. Végig érezhettük a gondoskodást tanáraink részéről, így akkor is tudtunk erőt venni magunkon, amikor már az energiánk utolsó cseppjeit használtuk fel. Nem beszélve arról a csoportdinamikáról, melyben együtt tudtunk dolgozni. A programok pedig egytől egyig színesek voltak és a cserediákjaink megismerhették Magyarország támpilléreit. Kifejezetten hasznosnak tartom, hogy az iskola biztosít lehetőséget arra, hogy idegen kultúrákat ismerjünk meg, tanuljunk ilyen formában idegennyelvet, váljunk öntudatosabbá. Összességében mondhatom, hogy az egész csoport büszke lehet magára, amiért egy ilyen helyzethez nőtt fel.

Spanyol erasmusos cserediákjainkat október hónapban láttuk vendégül. Az itt töltött idejükről Mácsár Kitti diákunk így nyilatkozott:

Nagyon izgatottan vártuk hogy megérkezzenek a cserediákjaink hogy megtudjuk mutatni Magyarország egy kis darabkáját, Budapestet. Nagy élmény volt nekünk hogy megtudtuk nekik ismertetni a magyar életeket, a magyar kultúrát. Amíg itt voltak minden időt kihasználtunk Budapest felfedezésére, nagyon sok helyen jártunk köztük: a Margit szigeten ahol a sok nevetés és beszélgetés mellett megnéztük a világító és zenélő szökőkutat. Elmentünk együtt a vásárcsarnokba, ahol jó volt látni ahogy kíváncsian figyelik az üzleteket és érdeklődnek a magyar kultúra iránt. Izgatottan várták hogy elmehessenek a turista buszra és nagyon sok élménnyel gazdagodtak ők is és mi is. Nagyon jól éreztük magunkat hogy új embereket ismerhettünk meg és új barátokat szerezhettünk.

2023.01.06-01.13-ig iskolánk tanulói portugáliai cserediákprogramon vettek részt. A portugál diákokat tanulóink 2022 októberében látták vendégük. A diákcsere nyelve angol volt. 

A látogatás alatt diákjaink bekapcsolódtak a Colégio Paulo VI, gondomari iskola életébe. Aktívan részt vettek a tanórákon, megismerkedtek az ottani oktatás sajátosságaival, intenzíven használták az idegen nyelvet és betekinthettek a kritikus gondolkodás és a vita módszertanába.

Emellett persze városnézés és a helyi látnivalók, múzeumok megtekintése is gazdagította a programot.

Néhány diákunk így emlékszik vissza az útra:

„Few weeks ago, i had the chance to spend one amazing week in Portugal at a host family. I have never seen this country before so everything was new to me but i loved it. The places and the programmes were amazing and i made new friends for a lifetime. I love travel and it was even better with my friends so if anyone wants to travel abroad then i think it’s a really good opportunity.”

„I’ve been to Porto last year with the same Erasmus program and I had a very good time, but this year was even better. I already knew the city and I had an even better view on everything. My host family was amazing, they took me everywhere and they were so caring and kind with me, they became my second family. I’m really thankful for this opportunity, I recommend it to every student who has the chance to visit Porto.”

„My experience in Portugal was quite unique and unforgettable. Although we didn’t have great weather it didn’t ruin our stay. My exchange student was absolutely wonderfull. She always knew where to go, we were on time on all occasions, she took me to incredible places and she was really easy to follow in any circumstances. I would love to go back there any time and live through the adventures all again.”

Waigand Emília 10.A osztályos tanulónk útibeszámolója

A Ferihegyi repülőtéren már hajnalban találkoztunk, de az izgatottságunk elnyomta a
fáradtságot. Athéni átszállással érkeztünk meg Krétára, onnan pedig 
Chaniaba. Néhányunk most repült életében először, ami hatalmas élmény volt.

Szállásunkon az elénk táruló gyönyörű tengerparti kilátás fogadott minket. Első napunkat városnézéssel, isemrkedéssel, közös vacsorával töltöttük. 
Finom reggeli után a helyi színházban találkoztunk a többiekkel. Csoportokra oszlottunk, és megkezdtük a projektmunkát, közben egymással is megismerkedtünk. A projektmunkák bemutatása után ott ebédeltünk, majd elmentünk a városházára, és találkoztunk Chnia polgármesterével. Nagy megtiszteltetésünkre mindannyian kérdezhettünk a polgármestertől, aki minden kérdésünkre válaszolt is. 
Másnap a délelőtti projektmunka után busszal indultunk útnak Samariába, ahol
megtekintettük a szurdokot, visszafelé pedig a Szent Mária ortodox kolostort is láthattuk. A
buszút alatt zenét hallgattunk, amit mindenki ismert, és közösen énekeltünk, közben nagyon
jól éreztük magunkat, jó hangulat uralkodott. Este a tanárok vacsorázni mentek a chaniai
iskola igazgatójával, ezalatt pedig mi is vacsoráztunk.

Egsz napos kirándulásra mentünk Apterába és Heraklionba.
Apterába az ókori városba, rövid látogatást tettünk, idegenvezetéssel a romvároson és az
amfiteátrumon keresztül. Ezután Heraklionba látogattunk el, ahonnan az első európai kultúra
származott. A „Minotaurusz” és „Daidalosz és Ikarosz” legendáinak rövid bemutatását
hallgattuk meg, majd továbbmentünk a városközpontba, és egy görög étteremben Heraklion
központjához közel ebédeltünk. Végül busszal visszamentünk a szállásra, a buszút csodás
hangulatban telt, szép volt a táj, jókat beszélgettünk.
Az utolsó együtt töltött napunkon  a programok értékelése, tapasztalatcsere visszajelző kör után még ellátogattunk az új görög köztársaság alapítójának házába, majd a hivatalos prograon túl is megosztottuk élményeinket a többiekkel. A szabad délután után egy rövid búcsú bulival zártuk le a napot.
Hazautazásunk napján az egész napot Chaniaban töltöttük városnézéssel, vásárlással és
fotózgatással, majd együtt a csapattal ebédeltünk, és közben sokat nevettünk, beszélgettünk.

Ez az utazás mindannyiunknak hatalmas lehetőség volt, és sok élménnyel gazdagottunk az út során!

Mikor Ferihegyen találkoztunk, mindenki nagyon izgatott volt. Elbúcsúztunk szüleinktől, és átjutottunk az ellenőrző kapukon elkezdődött az út Vilniusba, rigai átszállással. Hosszú, de zökkenőmentes utunkat egy helyi (vilniusi) pizzázóban zártuk este, miután elfoglaltuk a hotelszobánkat.

 Másnap reggel megérkezett a busz, ami Klaipedába vitt minket. A görög diákok már rajta ültek. A 300 km-s út alatt mindenki egyfolytában beszélt, mindkét csapat fáradtságának ellenére. Mikor megérkeztünk Klaipedába, az olaszok már ott voltak, rövid ismerkedő kör alatt bemutatkoztunk, ezután vacsoráztunk és megérkeztek a németek. Úgy döntöttünk, kicsit körbe nézünk a városban, ami végül egy közeli étterem meglátogatásába fulladt, itt ettük a desszertet.

A 3. napon ellátogattunk a fogadó iskolánkba, amit bár nehezen találtunk meg, de nagyon szép megnyitó eseménnyel készültek. Megállapítottuk a lányokkal, hogy minden litván tanuló gyönyörűen énekel. A megnyitó után csapatokra osztottak bennünket és minden csapat kapott egy mondatot, amit az összes résztvevő nyelven meg kellett tanítani egymásnak, majd előadni. Mindenki nagyon igyekezett a jó magyar kiejtéssel. Ebéd után minden csapat kapott pár műemléket, amiket meg kellett látogatni a városban és egy-egy kreatív fotó keretén belül a társaságnak bemutatni. A nap szervezett része itt ért véget. Ezután mi, magyar lányok meglátogattunk a klaipedai kikötőt és a tanárnőkkel este egy helyi étteremben vacsoráztunk meg.

 A 4.napon reggeli után busz jött a hotel elé és az egész csapatot átvitte a Kur-Földnyelvre komppal. Először a boszorkányhegyen lévő 80 darab fából faragott szobrot néztük meg, amihez a litván tanárnő legendákat mesélt. Buszba szálltunk és 10 perc utazás után már ki is szálltunk a földnyelv egyik legmagasabb pontján, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt még az orosz részre is. Jó hangulatú délelőtti túránk után egy étteremben újra feltöltöttük energiakészleteinket, egy délutáni sétát tettünk a tengerparton és haza buszoztunk a hotelünkbe. Habár holtfáradtak voltunk ez nem állított meg minket az esti szomszédolásban.  

Az 5.napon már kora reggel jó hangulat uralkodott az ,,ungarische Mädchen" szobában reggeli után az iskola felé vettük az irányt, ahol a csapatoknak új legendát kellett írniuk és mellé illusztrálni ötleteiket. Mind a négy csapat kiváló munkát végzett, ötletekben nem volt hiány. Miután felolvastuk, bemutattuk egymásnak a legendákat, indultunk ebédelni a Katpedele nevű étterembe, de még a buszra várva mi, magyar lányok végig táncoltunk egy ,,Ördög útját", ami az olaszoktól a németekig bezárólag az összes nemzetnek tetszett. Ebéd után felpattantunk a buszra és egy 45 perces út után Palangában szálltunk ki. Megnéztünk egy borostyánkő kiállítást az ottani borostyán kincsekből és a kastély hatalmas, szinte birtok nagyságú, gyönyörűen rendbe tett kertjét. Aztán egy hosszú sétáló utcán keresztül elértünk a palangai tengerparthoz. Nekünk ez különleges volt, nem úgy, mint az olasz és görög diákoknak, hiszen ők tenger mellett élnek. Habár 10-13 fok volt, levettük a cipőnket és zokninkat, hogy vízbe mehessünk bokáig. Aznap este vacsora után 8-an kimentünk az IKI nevű boltba, ahol bevásároltunk litván édességekből, és természetesen a fagyit sem felejtettük ki a bevásárlólistából.
     Ezután elkezdtük az utolsó közös napunkat a többiekkel. Az iskolába mentünk korán, mert Klaipeda polgármestere jött meglátogatni az erasmusos tanulókat. Mesélt egy kicsit Klaipedáról és azután mi, diákok tehettünk fel neki kérdéseket. Szerintem nagyon fontos témák kerültek szóba a beszélgetés alatt. Elköszöntünk a polgármester úrtól, és egy rövid szünet után magunk között lezártuk a hetet, kaptunk oklevelet. Elmentünk a tengerpartra harmadszor is és az ottani mólón tettünk egy sétát, majd visszamentünk az iskolába. Ezután elkezdődött a közös táncolás, aminek az olaszok voltak a legaktívabb tagjai. Kifulladásig táncoltunk körtáncokat, és ,,just dance"-t, mindenki nagyon élvezte, majd szépen lassan elindultunk a hotel felé, de előtte a magyar csapat még beugrott az egyik cukrászdába macaronozni egyet. Ezen a napon volt a legemlékezetesebb esténk, nagyon jól éreztük magunkat, az egész nagy erasmusos csapat beszélgetett hajnali 2-ig, bár voltak, akik tovább bírták. Sajnos a görögöktől ezen az estén el kellett búcsúznunk, mert hajnali 4-kor indultak busszal.

      A 6 .nap reggelén összepakoltuk a bőröndjeinket és utoljára egy nagyot reggeliztünk Klailedában, és egy picit lézengtünk még a hotel hallban és beszélgettünk az olaszokkal. Majd könnyes búcsúzás után felszálltunk a buszunkra és célba vettük Vilniust. Délutánra értünk oda, és esti program gyanánt megnéztük az óvárost, beültünk egy étterembe búcsú vacsorázni egy finomat. Másnap reggel kitaxiztunk a reptérre reggel 7-kor és kezdődött az utazás haza. Délután 2-re meg is érkeztünk a budapesti reptérre és elbúcsúztunk egymástól, majd otthon egy hatalmasat pihentünk. Nekem és szerintem minden résztvevőnek hatalmas élmény volt, olyan utazás, amit majd az unokáinknak fogunk mesélni. Köszönjük a lehetőséget!