Öt évvel ezelőtt még iskolánkban tanított, a gyerekeknek, a zenének élt. Kicsit más világban élt, nem nagyon akarta elfogadni, hogy a világ felgyorsult, az értékrendek megváltoztak. Emlékszem rémült tekintetére, amikor egy-egy dokumentumot ki kellett tölteni, eluralkodott rajta a kétségbeesés. Ugyanakkor hitt a maradandó értékben, hitt a szépségben, a tisztaságban. Hitte, hogy az élet csoda, hitte, hogy valaki nagyon vigyáz ránk...
Nagyon szeretett iskolánkban tanítani, kollégái, zenésztársai, tanítványai imáikba fogadják Őt.