A Parlament 2010-ben fogadta el azt a törvényt, amely 1920. június 04-ére, a trianoni békeszerződésre emlékezve, ezt a napot a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről megemlékezve, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az Országgyűlés kimondta, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Idén 101 éve annak, hogy Magyarország a franciaországi Trianon kastélyban aláírta az első világháborút Magyarország és az antant hatalmak között lezáró békeszerződést, amely többek között meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A területi rendelkezések mellett 35 ezer főre korlátozták a magyar hadsereg létszámát, megtiltották a légierő és a nehézfegyverek tartását, valamint 200 millió aranykorona jóvátétel megfizetésére kötelezték az országot.
A magyar nép és az ország területi egységére nézve is tragikus döntés hátterében az állt, hogy az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes központi hatalmak oldalán harcolt, az antant hatalmakkal szemben. A győztes hatalmak célja, Közép-és Kelet-Európa átrendezése volt: már a háború befejezése előtt elhatározták az Osztrák-Magyar Monarchia felosztását. Messzemenően támogatták a csehszlovák, román és délszláv területi igényeket, mert ezen államok együttműködésével elszigetelhették Szovjet-Oroszországot és bizonytalanságban tarthatták Németországot. Magyarország sorsa tehát a nagyhatalmi érdekeknek rendelődött alá.
A béketárgyalásokon hazánk delegációját Apponyi Albert gróf vezette, de sem a kétnyelven elmondott beszéde, sem a vele utazó Teleki Pál gróf vörös térképe - amely a Kárpát-medence valós nemzetiségi viszonyait mutatta –, nem változtatta meg a győztesek álláspontját, az ország felosztásáról.
Budapesten, és számos vidéki városban július 4-én 16.30h-kor egy percre meg fognak szólalni a templomok harangjai, és ahogy az 101 évvel ezelőtt is történt, egy percre meg fog állni a budapesti közösségi közlekedés. Leállnak a buszok, a villamosok, az autós, biciklis és gyalogos közlekedés is.
Emlékezzünk közösen MI is Trianon százegyedik évfordulóján.
Budapest, 2021. június 4.
Gilicze Zoltán