Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod,
nem lehet meghatározni téged,
megízlelnek, anélkül hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
/Antoine de Saint Exupery/
Fontos, hogy legalább e jeles napon, március 22-én kerüljön gondolkodásunk középpontjába természeti kincsünk, a VÍZ.
A Föld édesvízkészlete nem kifogyhatatlan, ahogy azt sokáig hittük. Körforgásának és tisztaságának megőrzése érdekében azonban jóval nagyobb figyelmet kell szentelnünk környezetünk védelmére is. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, és mi európaiak természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű, tiszta ivóvíz a kellő mennyiségben mindig rendelkezésre áll. Emiatt sokszor nem úgy bánunk vele, ahogyan azt megérdemelné. Pazaroljuk, szennyezzük a felszíni és felszín alatti vizeinket egyaránt. A világ szinte minden állóvize, folyója szennyezett. A szennyvizek 50 százalékát az ipar termeli, 25-25 százalékát a kommunális, illetve mezőgazdasági szennyvizek teszik ki.
A szakértők évtizedek óta egyre erőteljesebben hallatják hangjukat, miszerint beláthatatlan következményekkel járhat, ha a közeljövőben nem változtatunk ezen a magatartáson. Jelenünk és az utánunk érkező generációk sorsa múlhat azon, miképpen gazdálkodunk a Föld vízkészleteivel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét. AZ ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapja dátumaként, melynek célja, hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a nélkülözhetetlen természeti kincs.
E jeles nap minden évben más és más nézőpontból hívja fel figyelmünket a víz alapvető szerepére. A jövő generációinak is meg kell tanulnia, miért nevezzük kincsnek a tiszta vizet, ezért az idén kiírásra kerülő pályázatok ezen témakör mentén fogalmazódtak meg. Ha nincs tiszta víz, akkor nincs víz. Ha nincs víz, nincs élet. Ilyen egyszerű ez.
Gilicze Zoltán