Kulturális Örökség Napja 2022.

150 éves a magyar műemlékvédelemi évforduló alkalmából röviden bemutatjuk a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc-műemlék templomot.

A Templom téren – amely 1822- ben az itt álló plébániatemplom körül alakult ki – mindig is Belső-Ferencváros központja volt, közigazgatási, egyházi, oktatási és egészségügyi intézményekkel. 3-5 emeletes épületekeit 1900 és 1930 között emelték.  A tér középpontjában áll a neoromán  stílusú Assisi  Szent  Ferenc-templom  áll,  tervezője  Ybl  Miklós. Jelenlegi formáját az 1838-as nagy árvíz utáni szabályozáskor alakították ki. A plébánia-templom 1867 és 1879 között épült.

Az építkezés védnöke Erzsébet királyné volt, aki pénzzel is támogatta a beruházást. Először a 22 oszlopos altemplom készült el, melyet Szent Adalbertől kereszteltek el. Itt már az építkezés ideje alatt ideiglenesen is tartottak szentmiséket. Másfél év szünet következett, ugyanis a pénz 1872-re elfogyott, és csak a városegyesítést követően, 1873-ban kapott támogatást a templomépítés ügye. A folytatásra részben a Bazilikára szánt összegből csoportosítottak át pénzt. Simor János 1879. április 24-én szentelte fel a templomot. A hercegprímás fizette az oltár építésének teljes költségét.

Az épület méretei figyelemreméltóak, hiszen a templom hossza 66 méter, a kereszthajónál 21 méter. A háromhajós, latin kereszt rajzú bazilika három apszissal ellátott. A Historia Domus szerint 1882. február 28-án Munkácsy Mihály és Liszt Ferenc is meglátogatta a templomot, és megcsodálták annak oltárszőnyegét. Ybl a berendezés tervezésében is részt vállalt, így ő jegyzi a főpapi karosszék, az ülőkék, a román stílusú oltárszőnyeg tervét, a sekrestye fafeszületét, a kézmosó (lavabo) egyik elemét, a keresztelőkutat, a húsvéti gyertyatartót. A berendezés egy része (padok, gyóntatószékek, persely) Thék Endre gyárából került ki, a kovácsoltvas tárgyakat, így a korlátokat, az ablakok fémkereteit és a főkaput, a húsvétigyertya-tartót Jungfer Gyula készítette, Lotz Károly és Than Mór 18 freskója van a falakon.

Fessler Leo szobrászművész műve a szószék négy evangélistát és a főkapu Krisztust ábrázoló szobra. Assisi Szent Ferenc szobrát Szász Gyula készítette, majd 1927-ben Stróbl Alajos Szent Ferenc-szobra került a kereszthajó északi homlokzatzára. Egyebek mellett Grantner Jenő, Káldor Aurél, Szappanos Béla munkái is láthatóak a templomban. Különösen szép Ferenczy Béni Szent Antal-szobra.

Az I. világháborúban a templomból három harangot elszállítottak ágyúöntéshez. A II. világháborúban az épület súlyosan megsérült. Az eredeti díszítőfestés több helyen megsemmisült, akárcsak az ólomüvegek. További károk keletkeztek 1956-ban, amikor egy szovjet tankból lövéseket adtak ki a templomra. 1957-ben a károk egy részét helyrehozták, 1979-ben cserélték a héjazatot és a főbejárat feletti díszeket, az altemplomot később részben restaurálták, akárcsak a főbejáratot vagy a keresztelőmedencét. A műemlék templom mára visszanyerte eredeti szépségét.

A Bakáts tér neve valószínűleg Bakócz Tamás nevének hibás olvasásából eredeztethető. 1874 óta viseli jelenlegi nevét. A plébánia-templom a tér érdekessége, Ybl Miklós építette 1867 és 1879 között. A park 1897 és1901 között készült.

A templom körüli terület kiemelkedik a térből, határán kis támfal, rajta elegáns vaskorlát van kő oszlopokkal. A templom falán láthatjuk Strobl Alajos Szent Ferenc szobrát. 1993-ban készült Czinder Antal 1956-os emlékműve.

Ne jelenjen meg a nyitóoldalon
Be
2022. szeptember 19.