A Magyar Gyermekirodalmi Intézet felhívására a 2012-ben indult kezdeményezéshez idén negyedik alkalommal csatlakozott a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont általános iskolai intézményegysége. A 2012-es kezdet óta 11 év telt el. Az értékközvetítő kezdeményezés pedig mára hagyománnyá vált.
A nagyszerű programot a világ számos pontján megtartják, hogy a Könyvajándék Nap alkalmából a környezetünkben élő gyermekeknek új könyvet adjunk ajándékba, vagy biztosítsuk a jó állapotú könyvek cserélgetési lehetőségét. A nemzetközi program célja, hogy minden gyermek átérezze az ajándékozás örömét, valamint minél több gyermek kerülhessen közelebb a mesék és a versek által teremtett csodálatos világhoz. Az egész hetet a könyvek egymás közötti cserélgetése töltött be. A diákok lelkesen hozták be a még jó állapotú, de már többször kiolvasott könyveiket társainak. A bennünk rejlő meséknek és verseknek közös gyökerük van, nyelvezetük gyönyörű, képszerű kifejezésmódjuk kiválóan fejleszti a kicsik és nagyok képzelőerejét, szókincsét. Ezért fontos számunkra, hogy a mese és a vers ügyét támogatva a mesemondással és a szavalatokkal kapcsolatos eseményeket támogassuk.
A február 14-i program keretében idén a verseké lett a főszerep. A hallgatóság hol megzenésített versekkel, hol a diáktársaik által elmondott szavalatokkal találkozhatott.
A különleges programon idén is helyt kapott a Magyar Kultúra Napján kihirdetésre kerülő versillusztrációs pályázat eredményhirdetése, amelyre kiemelkedően magas 163 pályamunka érkezett. Az egyes munkák kidolgozottsága kimagasló színvonalú volt, a kiadott versek hangulatának szuggesztív megragadása és illusztrálása igazi mesterműveket adott a zsűri kezébe. Ezekből az alkotásból válogatta ki a zsűri hosszas vívódás után a legeslegjobbakat. Idén Petőfi Sándor versekből válogattunk, nem véletlenül. Ezzel is Petőfi Sándor 200 éves születésnapja előtt tisztelgünk. A beküldött rajzokból kiállítás nyílt az aulában, és az általános iskolai folyosókon.
A program Babits Mihály sorait megzenésített közös énekléssel zárult.
„Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.”
Csodálatos napunk volt, amit kicsik és nagyok együtt ünnepelhettek.
Gilicze Zoltán