Természetvédelmi diákkonferenciának adott otthont a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont április 15-én. A konferenciát Patrona gimnáziumának diákjaiból álló ESZAT diákcsoport szervezte a Piarista Gimnázium és a Schlachta Margit Collegium önkénteseinek közreműködésével.
"Azt szeretném, hogy ez a mai nap egy olyan mozgalom kezdete legyen, amely a jövőért küzd, és a fiatalok életének szerves részévé formálja a természetvédelmet" –, mondta megnyitóbeszédében az ESZAT elnöke, Marxer Virág.
A konferencia programja a téma szakértőinek előadásaival indult. Zlinszky János, a PPKE docense a saját tapasztalatairól beszélt, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa a Z generáció szerepének fontosságát hangsúlyozta, a Greenpeace magyarországi szervezetének alapító tagja, Mezei Csaba pedig az aktivizmus és az aktivisták szerepét emelte ki.
Az előadásokat követő ebédszünet után a meghívott gimnáziumok delegáltjai tízfős csoportokban beszélgettek a téma diákokat érintő aspektusairól. Szó esett ezenkívül a konferencia egyik legfontosabb célkitűzésről is, hiszen az ESZAT képviselői többször hangsúlyozták, mennyire fontosnak tartják, hogy minden gimnáziumban létrejöjjön egy-egy természetvédelmi csoport.
A konferencia panelbeszélgetéssel zárult ,,a valódi cselekvés és a realitás” témakörében, ennek résztvevői, Tomaj Zsófia, a Körforgásban podcast vezetője, Valaczka András, a Patrona Hungariae Iskolaközpont gimnáziumának igazgatója, valamint három fiatal voltak.
A szervezők és a Patrona Hungarie Iskolaközpont ezután állófogadásra invitálta a vendégeket.
Üzenet a természettől!
Kedves Patronás diák, még mielőtt belekezdenék, szeretném, ha megértenéd annak a jelentőségét, amit az alábbiakban olvasni fogsz. Tudom elsőre talán furcsa, de nézz körül ott, ahol most éppen ülsz vagy állsz. Figyeld meg a téged körülvevő tárgyakat, a papírokat, bútorokat, műanyag kacatokat. Nézd meg a csiszolt falapok erezetét, és gondolj bele abba, hogy az, amit éppen nézel, valaha egy élőlény volt, és pár év múlva, már egy félreeső szeméttelep mocskos dombján lesz.
Majd arra kérlek, számold meg a téged körülvevő számos gumi, műanyag, üveg és alumínium tárgyat, és jusson eszedbe, hogy ezeknek a kilencven százalékától fél éven belül megválsz. Gondolj a tiszta vízre, ami a csapból folyik – megtöltheted vele poharadat, kulacsodat – és tudatosítsd, ez sem örök.
Majd arra kérlek, emlékezz vissza arra a napra, amikor legutóbb a természetben voltál. Nézz körül ott is: nézd meg a fák susogó leveleit, amelyek többszáz évig oxigénnel látnak el, majd halálukkal új táptalajt építenek a soron következő nemzedéknek. Nézd a forrásokat, amelyek némelyike még mindig kristálytiszta vizet hordoz. Gondolj az állatokra, akiket talán nem láttál, de ott voltak és nyomaikat is felfedezhetted, ha kellően figyeltél.
Sokak számára nem mond semmit az ESZAT, esetleg annyit, hogy oda is kell két embert választani minden év elején. Mi a Patronában azért dolgozunk, hogy az intézmény vezetőségével és veletek együtt a természetvédelem felé vezessük az iskolát. Megértem, ha még mindig valaki úgy gondolja neki semmi köze a természethez, nem dob el szemetet az utcán, nem engedi a koszos vizet a Dunába, akár a szemetet is szelektíven gyűjti. Csakhogy a természetvédelmi kérdések nem a világ másik felén vannak. Az életünk részei, és nem ignorálhatjuk őket.
Lehet, csak annyit látsz és érzékelsz, hogy a kedvenc sípályáid idén nem voltak tele hóval, vagy a város utcáin egyre több a szemét és a levegő is egyre koszosabb, esetleg azt hogy a twitteren Greta Tunberg balhézik valami politikussal. De ezek nem más világok országok problémái, a boltokban alig találsz már terméket, ami nem tartalmaz tartósítószert. Minden, amit veszel, egy idő után hulladékká válik. Kipusztul a Duna teljes élővilága, és a Tiszában felgyülemlik a szemét. Az utcákat hulladék borítja, és sok országban ihatatlan a csapvíz.
Mi jobb helyzetben vagyunk, szerencsésnek mondhatjuk magunkat. De semmi sem örök, a körülöttünk lévő világ, az a rendszer, amiben élünk, nem fordít elég figyelmet erre. De mi egy új generáció vagyunk, szeretnénk veletek együttműködve nagy eredményeket elérni. Mert a természet az emberi élet múltja jelene és jövője, ez az, ami egyedül számít.
