Fényfizika
A fénnyel való ismerkedést néhány tükörrel és gyertyával kezdtük. Rácsodálkoztunk, hogy domború és homorú tükrökkel milyen különböző képet kaphatunk egy kis gyertyalángról.
Ha valakinek nem lenne otthon homorú tükre, akkor se essen kétségbe, egy egyenes hengeres vázával vagy üveg kulaccsal is lehet optikai trükköket bemutatni.
A fény egyenes vonalban terjed, közeghatáron megtörik. Ezt talán leglátványosabban egy üveg Tonic és egy UV-lámpa segítségével lehet bemutatni. A Tonicban található kinin UV-fény hatására látható világoskék színben fluoreszkál, így a fény útja könnyen követhető a folyadékban.
Ha már volt UV-fényünk, akkor annak biztonsági használatát is kipróbáltunk papírpénzen, bérleten UV-fényben megjelenő ábrákat vizsgálva.
Kicsit a biológiához is kapcsolódva körbejártuk azt a kérdést, hogy a növények levelein maradó vízcseppek kiégethetik-e a leveleket a déli napsütésben. A megnyugtató válasz, hogy nem, de más szempontok miatt senki ne délben locsolja a kertjét.
A második részben a fény hullámtulajdonságait vizsgáltuk, elsősorban a polarizációt. Ehhez legegyszerűbb eszköz két polarizációs napszemüveg vagy polarizációs fólia. Kipróbáltuk, hogyan lehet ellenőrizni egy napszemüvegről, hogy valóban polarizációs-e, nem csak annak mondják a boltban. Az állatvilágban is nagyon fontos szerepet játszik a poláros fény érzékelése például a tájékozódásban. A zebrának ezért előnyös csíkos mintázata (és sok bennszülött törzs testfestése), mert a mintás felületet a rovarok másképp érzékelik, kevésbé találják meg. A rovarok poláros fényhez való vonzódását használja ki a magyar fejlesztésű polarizációs bögölycsapda, mely speciális vízszintes fekete felületével „elhiteti” a böglyökkel, hogy víz, amik a tévedésükbe belepusztulnak.
A szakkör a Nemzeti Tehetség Program keretében valósult meg.
