Egykori patronás diákként első emlékeim kamaszkoromból jönnek elő. Eszter nővér - nyuogodtan mondhatjuk -, sztártanár volt. Végtelenül szigorú, maximalista, ugyanakkor modern. Gitárral a kezében énekelte velünk a Sillye dalokat, de ha szódolgozatra került a sor, nem ismert tréfát.
A „Nagyok” generációjába tartozott… azoknak a szerzetestanároknak a sorába, akik az akkori nyolc szerzetesi fenntartású gimnázium legendás tanáraiként felneveltek egy nemzedéket, minket, az utánuk jövőket, akik mindnyájan a magunk helyén az általuk kapott tartással, maximalizmussal, hittel próbáljuk meg normális mederben tartani ezt az országot.
Nem véletlenül tüntették ki Magyar örökség díjjal ezt a nyolc gimnáziumot. Ők kapták a kitüntetést, Eszter nővér és a Többiek, akik nélkül most nincs Patrona, de nincs katolikus közoktatás sem, nincs katolikus Pedagógiai Intézet. A fiatal szülők, akik most a Patronába vagy a Svetitsbe, a Szent Angélába, a Szent Gellértbe vagy az óvári Piaristákhoz íratják gyermeküket, később születtek mint a rendszerváltozás. Nem is tudják, hogy a természetes szabadság, mellyel választhatnak a katolikus és állami közoktatás között, nem természetadta jog.
Mit köszönünk Eszter nővérnek?
Köszönjük a Patronát, amelyben élünk. 1989-től 2003-ig volt igazgató, ez alatt az idő alatt Ő építtette meg a gimnáziumi szárnyat, a nagydíszterem, az egységes, elegáns stílus az Ő keze munkáját dícséri. Ő hozta létre az általános iskolát, a zeneiskolát, a hatosztályos gimnáziumi rendszert - egyszóval a mai Patronát, amelyben élünk.
Köszönjük, hogy intellektualizmusával, mély szerzetesi elhivatottságával kijelölte iskolánk számára az utat, melyen járva hitükhöz és hazájukhoz elkötelezett, igazi tudással felvértezett diákokat bocsáthatunk útra.
Köszönjük, hogy Terézia anya újító szellemében mindig igent mondott a szolgálatra, hogy Magyarországon újra rendszerszintű, rendszerszemléletű katolikus közoktatás várja a családokat, fiatalokat.
Eszter nővér Karácsony ünnepe után közvetlenül, december 27-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A legendás hírű igazgató, országosan elismert bizottságok tagja, a Katolikus Pedagógiai Intézet alapítója , a nagyszerű tanár, kemény kezű, sokszor magányos vezető utolsó éveiben napról napra adta vissza erejét, sziporkázó intellektusát, bölcsességét, aktivitását a Teremtőnek.
Megrendülten, néma alázattal figyeltük ahogy az Isten napról napra lebontja mindazt, ami egykor naggyá tette. Végül kicsinyen, mindent odaadva simult égi Édesanyja tenyerébe - hasonlatossá válva a Gyermekhez, kinek születésében s halálában az emberi test pőresége és szenvedése magasztalja istenivé mindenkori gyengeségünket.
Isten nyugosztaljon Eszter nővér, köszönjük örökségedet!
Kapcsolódó cikkek:
Boldogasszony Iskolanővérek
Magyar Kurír
Fotó:
Magyar Kurír / Lambert Attila